Mennyire fenntartható a kozmetikai ipar?
A fenti kérdésre nyilvánvalóan az a válasz, hogy a jelenlegi formában szinte egyáltalán nem, de szerencsére akár olyan világcégek is, mint a Henkel aktívan próbálnak tenni azért, hogy ez megváltozzék. És, ha valaki, akkor egy Henkel méretű óriás hatalmas volumenben képes csökkenteni mondjuk a lanolin felhasználását vagy akár a széndioxid-kibocsátását, ha akarja.
Az éves fenntarthatósági jelentésből szemezgettünk, és arra jutottunk, hogy szerencsére legalább a törekvés megvan.
Az éghajlat-változásról szóló Párizsi Megállapodás és a nemzetközi közösség által a globális felmelegedés jóval 2°C alá történő korlátozására irányuló kötelezettségvállalása értelmében számos vegyiparban, kozmetikai iparban tevékenykedő cég -, felismerve, hogy az egyik legnagyobb szennyező szerepét játssza jelenleg -, kötelezte el magát a fenntartható gyártástechnológiák mellett. A Henkel például "hosszú távú jövőképében a vállalat az éghajlatváltozást felelősen kezelni kívánó szereplővé akar válni."
Mi fogyasztók pedig a saját öko-lábnyomunk monitorozásán (ami nyilvánvalóan nem mérhető egy világcégéhez) felül a legtöbbet azzal tehetünk a környezetért, ha nem csak olyan terméket vagyunk hajlandóak vásárolni, ami fenntartható (növényi eredetű!!) és fair munkával készült. Egy nem kozmetikai iparra valló példa; ha ignorálod a fast fashion holmikat, amiket Sweatshopokban készítenek nem keveset javítasz a munkások órabérén.
No, de lényegre!
A Henkel (a Schwartzkopf, Fa, Domestos és még rengeteg sok háztartási, szépség és mosószer stb. gyártója és forgalmazója) például állítása szerint 2010-hez képest 2017-re:
- az energiafogyasztását valamint CO2-kibocsátás (terméktonnánként) 24 százalékkal csökkentette.
- a hulladékmennyiséget (terméktonnánként) 32 százalékkal redukálta.
- a vízfogyasztást (terméktonnánként) 24 százalékkal javította.
- összességében pedig 43 százalékkal javította a hozzáadott érték és az ökológiai lábnyom viszonylatát a 2010-es kiindulási évhez képest.
- De mi a helyzet az állati eredetű alapanyag-felhasználással? Erről egy büdös szó nem sok, de annyi se esik az egész jelentésben, márpedig szerintünk a fenntartható kozmetikumgyártás növényi alapú kozmetikumokat használ, mert csak a cruelty free a fenntartható módszertan.
Rettenetesen kíváncsiak lennénk, hogy ezek a gyönyörű eredmények mennyiben múlnak az előnyösen választott statisztikai módszertanon, és hogy 2010-ben és 2017-ben vajon ugyanazokkal a módszerekkel mérték-e a CO2 kibocsátást, mint tavaly, de jóindulatú leszek és megelőlegezem nekik, hogy talán.
A tervek szerint 2020-ra a vállalat 75 százalékkal növeli erőforrás-hatékonyságát, 2030-ra pedig meg szeretné triplázni. Nos, hisszük, ha látjuk a Kopaszin felépült MOL székházat, mindenesetre hajrá, mert cool a kezdeményezés!
Ezen felül számos fenntarthatósági index-szel is büszkélkedhet a márka, amelyek közül az Etikus Fenntarthatósági Indexről egyszerűen nem találtam, hogy köze lenne-e az állati eredetű melléktermékek felhasználásának volumenéhez, ha erről valakinek lenne infója, megköszönnénk, ha elküldené nekünk!
