Mert rengeteg különböző területen megtermő alapanyagot és rengeteg vizet használ fel. Illetve, mert a szintetizált termékek a csomagolással együtt a természetben, jobb esetben egy szemétlerakón (amit szintén természet vesz körül) kötnek ki egy idő után. Zero waste és a szépségipar? Hah! Nézőpont kérdése, hogy a fenti képen gyönyörű luxustermékeket, vagy potenciális jövőbeli szemetet látunk. 

Szinte mindegyik multinacionális cégnek van fenntarthatósági jelentése, melyet böngészve arra juthatunk, hogy tisztelet a kivételnek, ezek még mindig csak és kizárólag a gyártás kibocsátásának csökkentésére koncentrálnak, azt pedig le sem írják, hogy a Balaton tetején a júliusi csúcsban gyakorlatilag olajréteg úszik, és h ez is egy formája a szennyezésnek.

Nem biztatják szelektív gyűjtésre a fogyasztóikat a csomagolóanyagok tekintetében - fel a kezekkel, aki tudja biztosan, hogy lehet-e a tusfürdő dobozát a szelektívbe a PET palackokkal együtt kidobni. Hint: a használt szalvétát sem szabad a papírhulladékba.

És nem nagyon említik a konkrét termékeik környezeti lábnyomát: melynek elvileg (logikusan) kalkulálnia kell, a fürdővízzel együtt a csatornába leúszó sampon és tusfürdő maradványokkal is, melyekkel a Sodium Laureth Sulphate-tól kezdve az állati glicerinig sok minden úszhat olyan helyre, ahol elvileg megtisztítják, gyakorlatilag ki tudja. 

Írtam, hogy tisztelet a kivételnek: a L'Oreal -, aki sajnos a növényi alapanyag való átállás tekintetében nem áll ennyire élen - 2020-ra azt a célt tűzte ki maga elé, hogy minden egyes terméke környezeti lábnyomát közzé teszi egy egyedi értékelési módszertan és érték: a SPOT segítségével.

A cél nem kisebb, mint, hogy 2020-tól a  környezettudatos fogyasztók 1 szám alapján eldönthessék, a Lancome alapozót veszik meg inkább vagy a L'Oreal BB krémet. Mondjuk lehet, hogy az IGAZÁN környezettudatosak egyiket sem fogják megvásárolni, mindenesetre előrelépés a szépségipari tömeggyártásban. 

A SPOT abban is különbözik az eddig használt hasonló, környezeti hatás módszertanoktól, hogy az első skála, amely méri a termékek közösségekre gyakorolt hatását is. Az érintettek, beszállítók, alapanyagtermelők, fogyasztók és más a termékekkel aktívan érintkező csoportok érdekeit mind megpróbálták egy számba suvasztani a projekten dolgozó szakemberek. A L'Oreal pedig 2017 folyamán állítólag minden terméket, amely nem felelt meg a saját belső standardoknak a SPOT értékelése alapján megújított. 

Na de vajon hol helyezkednek el azok a belső standardok? 

 Valószínűleg nem ott, ahol a mi személyes standardjaink. Tavaly összesen 2300 L'Oreal forgalmazta termék került ráncfelvarrás alá, viszont a mi elvárásaink valahogy így néznének ki egy termékkel szemben.

Fair trade és helyi

Alapvetően szeretnénk, ha a kozmetikumaink alapanyagai nem repülnék körbe a fél világot, mire a feldolgozóegységbe érkeznek egyes esetekben. Ugyanígy az sem volna rossz, ha a termelők (mondjuk levendulaföldek gazdái) fair áron tudnák eladni a termékeiket. Nem szeretnénk olyan cégektől vásárolni, akik harmadik világbeli országok féldiktatórikus marketing boardaitól vásárolják a pálmaolajat - előre meghatározott és lenyomott áron. Szeretnénk, ha a termelőknek lenne lehetőségük a földjeik körül őshonos állatvilág igényeit figyelembe venni - ehhez pedig az kell, hogy a munkájukért fair fizetést kapjanak.  

Növényi

Nem tartalmaz állati eredetű terméket, és semmi olyan feldolgozott szintetikus anyagot, aminek nem örülnél, ha egy tó tetején úszna feléd , vagy ami évekig bomlik le a természetben, mert az egykori fürdővíz még a szűrés után is tartalmazza. 

Csomagolás

Nem vágyunk rá, hogy a samponunk színes-szagos csomagolásban érkezzen. Ha a szupermarketben kimérnék a literes üvegünkbe ugyanazt a sampont, amit becsomagolnak 250 millinként, nekünk az is jó lenne. Ahogy a Zero Waste Blog anyja, Bea Johnson mondta "Nem szeretem az aktivizmus szót, mert túl agresszív a fülemnek. De minden vásárlási döntésünk egy üzenet. Igen, ebből gyártsatok még többet. Ezzel a tudattal kell döntenünk." 

Nektek milyen elvárásaitok vannak egy terméktől?